Fiatalok a politikai életben
2012.04.03. 22:35
"Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. " Albert Einstein
Milyen manapság egy fiatal élete? Mit tehet az az elszánt ifjú, aki tenni akar a közösségéért, de nem tudja, hogyan induljon meg? Milyen veszélyek fogják fenyegetni?
Alapesetben az általunk kigondolt fiatal szórakozni akar, sportolni valamint – ami a legfontosabb: vágyait megvalósítani. Álmai kivitelezéséhez viszont pénzt akar keresni.
Pénzhez munka kell, a munkához pedig szerencse, illetve kapcsolatok. Amennyiben nincs meg a kellő szerencse valamint a családi háttérből fakadó „veza” – kapcsolat, főhősünk csalódott lesz. Ezen csalódottság orvoslására egyesek különféle lehetőségeket keresnek. Jobb esetben fejleszteni próbálják magukat, próbálnak aktívkodni a közösségükben, civil szervezetek munkájába besegítenek, megjárnak egy-két tanfolyamot, ötleteket hallanak s így vagy úgy, de egy kis közösségbe kerülnek, egymásra találnak. Pénzük még mindig nincs, de van egy közösség amiben szocializálódhatnak, ahol ténykednek s a közösség szokásai és hangulata idővel rájukragad. Mikor a közösség építőjellegű, fiatalunk pozitív képet lát maga előtt, boldogan dolgozik örvend a fejlődésnek, meglátja a szépet valamint tesz annak érdekében, hogy ő is szépet alkosson, megpróbál kitűnni maga és csapata eredményeivel. Szépen lassan fejlődik, élettapasztalatokkal gazdagodik.
Mások csalódottságukban a kiút helyett felelősöket keresnek, problémáik elhatalmasodnak, ezek megoldását pedig másokra vetítik rá. Csalódottak, nyöszörögnek, szurkálódnak, irígyek mások érdemeire.
Ezen körülmények között lépnek színre a politikai pártok. A politikai erők fegyverként előveszik a fiatalokat, hiszen minden fiatal változást akar, lendületet hordoz magában, ezt próbálja a politikai rendszer kihasználni.
Az ifjak lesznek azok akik rendezvényeket szerveznek, akik plakátolnak, de ezek a fiatalok vannak jelen a facebookon is. A gondolatok és üzenetek melyet az ifjak képviselnek nagyban függnek a szociális körülményektől, valamint az őket felkereső párt politikai célkitűzéseitől. Ha egy párt a jelenlegi vezetést akarja megbuktatni előveszi a csalódott, kilátástalan helyzetű ifjakat, pénzt, munkát, ki tudja még milyen kánaánt igér nekik. Az ő feladatuk csak annyi: be kell mutatniuk mindent ami szomorú, mindent ami negatív, káoszt kell teremteniük, évtizedes problémákat feleveníteni és ezekkel dobálózni. A csalódott fiatal harcolni fog a közössége ellen is, keserű sorsára a megoldást az általa képviselt párt győzelmében látja csak. Látásmodja világos: „most minden rossz, de ha mi nyerünk csodák fognak történni.” Sajnos viszont az ígéretek később elmaradnak. A harc a pozíciókért csak viszályokat szít, barátságok szünhetnek meg, politikai gyerekes csatározások ezek, melyből csak a pöfékelő sokat megélt politikusok kerülhetnek ki győztesen. Olyan csatározások ezek, amelyek elszomorítják azokat, akik optimista szemlélettel dolgoznak, elszomorítanak mindenkit, akik közösségben gondolkodnak és összetartást hirdetnek. Hiszen ilyenkor mindenki kap hideget meleget. A fiatal pedig az álmaiért küzd csupán, és mégis politikai háborúban találja magát, maga sem veszi észre de könnyen eszközzé válhat. Megoldás nem a politika elkerülése, hanem a becsületesség, emberség és azok az emberi erények amelyeket a magánéletben is gyakorlolnunk kell. Meg kell őrizni lelkiismeretünk tisztaságát, elkerülni a harcokat, építeni és bízni. Politikában vagy azon kívül, de ne veszítsük el fejünk, előre nézzünk, hogy magunk miben segíthetnénk, mit tehetnénk jobban másoknál!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.